2015. október 24., szombat

Babák Lillának

A lányom egyre inkább elkezdett érdeklődni a babák és a plüss állatok iránt.Gyakorlatilag nem mehetünk úgy sehova, hogy az egyik  állatkája kitüntetett figyelmet kapva ne tartana velünk. Azt az egy-két babát is előszeretettel hurcolja ami van. De mindegyik műanyag, ezért gondoltm csinálok neki egy-egy pihepuha gyerek kézbevaló babát. Úgyis egyre népszerűbbek az ilyen marok babák. Emlékeztem, hogy volt nekem valami ilyesmi szabásmintám is. Szerencsére jól emlékeztem, így készült két Kokeshi jellegű baba.
(A kokeshi babák Japánból származnak, eredetileg fából faragják őket. Egyszerű festett arcvonásaik vannak, és nincs se kezük sem pedig lábuk. A kokeshi babák a barátság és szeretet szimbólumai- Dióhéjban ennyit ír a könyvem róluk.)
 Az egyik baba ruháját a kisasszony  választotta. Meglátta, megfogta, azt mondta tetszik, és nem akarta vissza adni. Ezt úgy vettem, hogy az anyag kiválasztódott. A másikat én választottam, mivel  nem akart nyilatkozni.

Ezt választottam én
Ennek a ruháját a Lillus választotta. Be kell lássam ez lett a szebb. :)
Az arcot aplikáltam. A végén a textilfilccel rajzoltam  nekik arcocskát. Itt is rá kellett jöjjek, hogy a textil filcnél nagyon oda kell figyelni,mert, csak egy esélye van az embernek, mert az bizony örökre ott marad. Az  áthúzom  és föléírom módszer nem az igazi :)



Ahogy készültek a gyerek  egyre csak sürgetett, hogy mikor lesz már kész. Így a készállapot fotója kicsit váratott magára. Jól meg is lettek szottyongattva. Aminek igazából örülök, mert azt jelenti, hogy tényleg tetszik neki. :)
A kész babák. A szöszke tanúskodik arról, hogy miért ne sürgessük anyát miközben a baba arcát rajzolja textilfilccel.

2015. október 21., szerda

Takaró egy kisfiúnak és egy kislánynak

 Szeretek babatakarót varrni, mert annyira cuki és vidám darabokat lehet össze hozni, hogy csak  na. Már régóta nagyon tetszik a 'csíkos' takaró, ami igazából  egyszerű, de annál szebb darabokat lehet kihozni belőle.
Itt gyűjtöttem párat, de  ez alapján a videó alapján készült a kis takaró. Persze, hogy ne legyen annyira egyszerű kapott némi aplikációt is, ami azért nem kicsit megdobja a munkaórák számát, de szerintem a végeredmény miatt megérte.




 Ráadásul egyszerre kettőt készítettem, mert egy kedves ismerősömékhez is nem rég érkezett a gyerkőc, így őket is megleptük egy takaróval. Mivel a társaságot a kutya köti össze így nem volt kérdés milyen legyen a takaró. Természetesen  kutyás.
A 'nyers' csíkok. Rendezés alatt 
Készülőben a minta. A tükörképes kutyus nem igazán esett kézre, de összeraktam őt is :)


A kész minta
 Az én takarómnál egyetlen kikötésem volt magammal szemben. Mégpedig, hogy nem lehet benne kék, ha van is nagyon minimálisan. Ennek az volt az oka, hogy akár merre nézegettem fiús gyerekszobákat mindenhol kék,kék, kék, és még egy kis kék a változatosság kedvéért. Valami olyat akartam ami nem a klasszikusan fiús dolgoktól lesz fiús. Igy a kisautót, kishajót és társait is kizártam.  A természetet is szeretjük, így kötöttem ki a természet színeinél és az állatkáknál.
Ilyen csíkokból indult, amit persze én vágtam fel
Majd jött egy kis kirakó a mintákkal


3 réteget kell rögzíteni. fontos hogy jól kisimítsuk, és munka közben is figyeljünk rá, mert csunyán betud gyűrődni. Ha későn vesszük észre akkor jó sokat bonthatunk.